Kulturális töltekezés Veszprémben - a Mozaik Múzeumtúra road show utolsó tavaszi állomásán
2017. június 01. írta: kamaszkARC

Kulturális töltekezés Veszprémben - a Mozaik Múzeumtúra road show utolsó tavaszi állomásán

18766460_1394307663995504_8928039870716462396_o.jpg

Jártam már Veszprémben, de sosem tölthettem el egy egész délutánt ebben a csodálatos városban. Most azonban volt erre lehetőségem, körbejártuk a várost és különböző kiállításokat nézhettem meg. Hihetetlen volt látni, hogy mennyi fiatal él itt, komolyan mondom szinte minden második ember velem egykorú volt. Ez adott az egész városnak egy plusz dobbanást, ami még jobbá tette ezt a napot számomra.  Az utcák, a kilátás, az összkép úgy egészében magával ragadott. Már itt tudtam, hogy élvezetes nap lesz, ami egyben a Mozaik Múzeumtúra múzeumi road show egyben utolsó tavaszi állomása is.

Vojnich Erzsébet kiállításával kezdeném, mivel ez tetszett a legjobban. Van valami a festményeiben, ami megszólít. Valami, ami teljesen más, mint amit a többi festő képvisel. Ő a festményeiben olyan mögöttes eszmei értékeket rejt el, amit néha könnyű, néha nehéz megtalálni. Sőt van, hogy én is csak találgattam, hogy vajon mire is gondolhatott, amikor ezt a képet festette.  A Munkácsy Mihály és Prima Primissima díjas festőművész elég fukar színskálával bűvöli el a festmények csodálóit. Tudni illik Vojnich-ról, hogy eddig tájképeket festett, nem is nagyon tért el a helyszínek világától. Mégis ebben a kiállításban a személyeket helyezi előnybe és emberi alakokat fest le. Amit felfedeztem, hogy elég hanyag stílusban alkotta meg a képeket, mivel a vásznat is rendetlen módon vágta el a széleken, és valakinek ez is zavaró lehet, bár nekem nagyon tetszik, hogy ilyen hanyag „mit-sem-törődöm” módon próbálja érzékeltetni, hogy a kép lényegére kell fókuszálni.  Vojnich egy igazi klasszikus, eddig ő a kedvenc művészem.

18815458_1394307523995518_262065626588542028_o.jpg

A KúlturSéta nagyon izgalmas volt. Pont, amikor odamentünk elsétáltam pár olyan dolog, emlékmű mellett, amit amúgy észre sem vettem volna, vagy ha mégis, akkor sem tudtam volna megmondani mit is jelképez valójában. A vezetők érdekes tényekkel és téveszmék  eloszlatásával varázsolták el az odaérkezőket. A latin feliratok valódi jelentése számomra meglepő volt. Titkos helyeket fedeztünk fel, ahova igazából senki nem gondolná, hogy be lehet kukkantani vagy lépni egyáltalán. Sokat tanulhattam a vezetőktől, egy szóval innen is köszönöm a hasznos infókat.

Törékeny Csodák. A Laczkó Dezső Múzeum kiállításnak címe ez. Valójában  mire is utalhat ez a cím? Tojásokra! Igen, tojásokra. Nekem személy szerint kellett 2 hétig vigyáznom egy tojásra és bevallom, nagyon nehéz volt, ki is nyírtam kettőt. Viszont Balatoni József tojásvigyázós ötlete mit sem ér azokkal az emberekkel szemben, akik a tojásokkal dolgoznak, alkotnak. Milyen nehéz lehet ilyen törékeny és gyengéd munkaeszközzel valami egészen gyönyörűt összehozni. A kiállításon több mint 200 csodás mű tekinthető meg, amelyek Kremmer Dezső kezei által készültek. Főként liba, kacsa és tyúktojásokból készített alkotásokat találhatunk a kiállító teremben, de többek között van fürj, strucc és emutojás is. Kremmer Dezső a tojások szerelmesének vallja magát, szóval érdemes megtekinteni mire is képes egy nagy türelemmel bíró ember és a kreativitás.

18766635_1394307827328821_4464603869833801857_o.jpg

A Szűcsinger piknikkoncert tökéletes lezárása volt a napnak. Egy kortárs költő, Szálinger Balázs műveit Szűcs Krisztián barátja zenésítette meg, és így elég jó kis produkciók születtek. Külön tetszett, hogy a szabadban volt, körbe tudtuk ülni őket és, ezáltal nekem is szabadság érzetem volt. A zenéknek a ritmusa és lényege száz százalékosan átjött, átéreztem a megzenésített versek tartalmát és jelentőségét. A szövegek pont passzoltak az érzelmi állapotomhoz, szóval köszönöm Szűcsinger a Pazar estét!

18766570_1394307570662180_3828995024526020873_o.jpg

A hazafelé úton volt időm gondolkodni a Veszprémben eltöltött délutánról. Imádtam, de tényleg!  Hihetetlen milyen pörgés van ebben a diákvárosban. Biztos vagyok benne, hogy ahányszor csak arra járok, fogok sétálni egy kört. A Mackó cukrászda másodszor is ugyanolyan finom süteményekkel és ínyencségekkel várt minket, mint első alkalommal, remélem, nem törik meg ez a sorozat. Köszönöm az összes múzeumnak, hogy megnézhettem a kiállítást és tanítottak nekem valami újat! Ez valóban egy szuper Mozaik Múzeumtúra volt!

A bejegyzés trackback címe:

https://kamaszkarc.blog.hu/api/trackback/id/tr1412557441

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása