Kistokajban jártak a múzeumok
2018. március 06. írta: kamaszkARC

Kistokajban jártak a múzeumok

img_2480.jpg

A Mozaik Múzeumtúra ismét ellátogatott egy újabb helyszínre. Sokszor megemlítem, hogy mindegyik hely más-más, de ez valójában tényleg így is van. Most Kistokajban szervezhettük meg a rendezvényt. Ami mindig megalapozza az egész napunkat, az a fogadtatás, amely itt teljes mértékben pozitív, sőt meglepő is volt számomra. Konkrétan svédasztalos reggelivel vártak minket, persze ez mit sem ér amellett, hogy minden egyes ember boldogságot adott nekünk csupán a vendégszeretetével.

Nem győzöm kihangsúlyozni, hogy vidéken a gyerekek lelkesedése és aktivitása messze felülhaladja a nagyvárosokét, de legfőképp Budapest iskoláit mindenképp. Érdekes, hiszen én is Budapesten tanulok. Az a versenyszellem, ami a gyerekeket Kistokajban is motiválta a győzelemre, az sokkal lendületesebb ütemet adott az egész rendezvénynek. Nem csoda, hogy most két győztes is született, hiszen megérdemelték, megküzdöttek azért! A munkájukért cserébe egy múzeumi osztálykirándulást kaptak. Innen is gratulálok nekik!

img_2254.jpg

Most nem vezettük le Mózes barátommal a bemutatkozókat, mivel most szerettünk volna egy kicsit beilleszkedni a közegbe és belülről látni az eseményeket és az impulzusokat, amit a gyerekek ez alatt a közel 4 óra alatt átélnek. Bevallom ez egy jó döntés volt, mert a srácok egymás között is egyértelműen utaltak arra, hogy ez a nap megéri és van értelme. Bár ez tisztán sugárzott is rajtuk.

Miért éri meg ez az egész?

Mert a gyerekek úgy tanulhatnak, hogy közben játszanak, olyan cselekedeteket, interaktivitást vonnak be a tanulásba, amivel az egész átlag #ülökapadbanésunatkozok köddé válik. (Szerintem senkinek sem kell, hogy bemutassam ezt a feelinget). Tehát olyan dolgokat értek ez alatt, mint a fegyverek bemutatása, VR szemüvegek, online tanulás, telefonok használata vagy olyan tárgyak használatba vétele, amik nem mindennapiak az oktatásban, így egyértelmű, hogy megmarad az, amit láttak/hallottak, és így a tanulást is ki lehet maximalizálni. Ha ez a téma érdekel, akkor olvasd el a korábbi cikkemet, ami a telefonos tanulás alapjaira épül.

A Kistokaji vendégszeretet a rendezvény után is folytatódott, hisz egy szuper ebéddel kedveskedtek. Ezek után bemutatták nekünk a felújított óvodájukat, ami ismét azt szemléltette számomra, hogy a motiváltság nagyon nagy szerepet játszik a közösség mindennapjaiban. Olyan hihetetlen kreativitást észleltem egy-egy ponton az óvodában, ami szerintem nem sok helyen található meg hasonló formában. Gondolok itt a kútból átépített csúszdadombra, vagy a kialakított különszobákra, melyeket mindenhol a falakra festett színes illusztrációk díszítenek. Igazából nem az eredmény volt olyan meglepő, hanem az egészhez való hozzáállás, ami végül ezt eredményezte.

img_2311.jpg

Köszönöm szépen Kistokajnak ezt a csodás napot és, hogy megszervezhettük a Mozaik Múzeumtúrát náluk. A barátságos környezetet pedig nagyon hiányolom, hisz sok helyen csak rohannak az emberek a semmibe és nincs idejük megállni egy percre. Kistokaj egy igazi közösség, köszönöm, hogy egy picit a részese lehettem és megállhattam egy fél napra.

Én a száguldó Diákriporter voltam, Lali. Sziasztok!

A bejegyzés trackback címe:

https://kamaszkarc.blog.hu/api/trackback/id/tr9513753454

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.