Száguldó riporterként a Mozaik Múzeumtúráról
2017. március 22. írta: kamaszkARC

Száguldó riporterként a Mozaik Múzeumtúráról

img_1071.jpg

 

Ma én voltam a Mozaik Múzeumtúra első állomásán a száguldó riporter.

Oké, alapjáraton múzeumok jöttek egy iskolába. Most komolyan, kell ennél több? A gyerekek 1 hete kaptak egy csomagot, amiben különböző tárgyak és felhasználható cuccok voltak, amikből össze kellett rakniuk egy bemutatkozáshoz illő egységes cumót. És bevallom, sikerült is nekik.

Szerintem miért jók ezek az ”együtt csináljunk valamit” programok? Tök jó, összekovácsolódik a csapat és együtt csinálnak valami olyat, amit majd bemutatnak másoknak, szerintem ez király. Volt egy állomás, ahol egy autóra kellett ráfesteni olyan szavakat, amik szerinted a szabadságot szimbolizálják, az autó nagyon jól nézett ki így telefestve és a gyerekeket megkérdezve nagyon élvezték, hogy egy autót szanaszét festhettek bármivel. Ezeket a szavakat írták: Otthon, Család, Balaton, Party, Barátok, Sport, Zene. Szerintem erről nem is kell többet írjak, elképesztő volt látni, kinek mi a szabadság, és ez mind egy autón! Zseniális.

img_1183.jpg

 

Egy másik állomáson Király Eszter slam poetry művésznő szórakoztatta a gyerekeket, és ez is nagyon elnyerte a tetszésüket. Egy verset megtanultak és simán kifigurázták olyan momentumokkal, amik humort csempésztek egy amúgy is profi versbe. Ezen az állomáson voltak az úgynevezett #lackfimemek, amiket Lackfi János kortárs költő készített. Egy ismert versből kiszedett egy rímet és mellé toldott egy sajátosat, egy korabeli szlenges rímet. Nekem ez is nagyon tetszett! Ennek az állomásnak a végén egy verset kellett írni, amin tök jól elszórakoztak a srácok, mivel szabadon használhatták a fantáziájukat.

Miért volt szerintem jó ez az egész? Vannak olyan gyerekek, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy eljárjanak múzeumokba, mert sajna nem olyan a családi hátterük. Láttam az örömöt felcsillanni a szemükben, hogy ilyen jó programon vehetnek részt, őszintén szólva, szuper érzés volt nekem is ezt látni. Ezek után jött a kocsmaKívz, amit Balatoni József, alias Jocó bácsi vezetett. Ez tényleg szuper volt, mivel csapatokban kellet lenni és 30 találós kérdésre kellett megfejteni közösen a választ. Jó volt megélni, hogy itt is a srácok mennyit nevetnek és dolgoznak együtt, itt lehetett látni, hogy akármennyi baj is legyen egy osztályban, ezek a napok mindent megoldanak. Jocó bá' találós kérdései pedig zseniálisak voltak. Tényleg, olyan egyszerűek és fárasztóak voltak egyben, hogy az már fájt, bár amúgy voltak elég nehezek is, amik meg azért fájtak, mert na ne már!

 

Szóval lezárásképp, miért volt jó ez a nap? Mert láttam a gyerekeken, a barátaimon, az iskolástársaimon, hogy egytől-egyig mindenkinek ott volt a lelkesedés a szemében és egymásért küzdöttek. Mert élvezték a feladatokat, az állomásokat, a múzeumokat, a kvízt, az együttlétet, élveztek mindent. Ennek van egy hangulata, amikor az osztályoddal vagy és egy szuper dolgot csináltok, barátkoztok, együtt vagytok és szeretitek egymást. Köszönöm a Felelős Szülők Iskolájának, az Iskolámnak (Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskola), valamint minden egyes segítőkész embernek, aki ott volt ezen a rendezvényen, hogy ez a nap úgy alakult, ahogy. Mert ma nagyon jól éreztem magam, nagyon sokat nevettem, nagyon sokat tanultam, nagyon sokat barátkoztam, és nagyon sokat ettem… Szóval: KÖSZÖNÖM!         

img_1208.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://kamaszkarc.blog.hu/api/trackback/id/tr2312372519

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.